Kína kedden jelentett be két új rendeletet, amellyel a platformcégek feletti ellenőrzést kívánja kiterjeszteni. Az új szabályozás értelmében szigorúbb biztonsági átvilágítást írnak elő a külföldön jegyzett kínai techcégeknek, és az ajánló algoritmusokat is korlátozzák.
Rekordösszegű, 7,2 milliárd rubeles (csaknem 32 milliárd forintos) pénzbírságra ítélte egy orosz bíróság pénteken a Google amerikai informatikai nagyvállalatot, amiért nem törölte az orosz hatóságok által törvénytelennek minősített tartalmakat. Novemberben a Google már kétmillió rubel (nyolcmillió forint) bírságot kapott ugyanezen vád miatt.
Donald Trump volt amerikai elnök egy új médiaszolgáltató vállalat és egy saját internetes közösségi hálózat elindítását jelentette be szerdán. A Trump Media & Technology Group és a várhatóan tesztverzióként novemberben induló TRUTH Social nevű alkalmazás célja, hogy "szembe szálljon a nagy technológiai cégek zsarnokságával" - fogalmazott Trump.
Csupán néhány óra leforgása alatt 7 milliárd dollárral zsugorodott Marck Zucherberg Facebook-alapító vagyona - számol be a Bloomberg. Ezzel a világ leggazdagabb embereinek listáján is hátrébb került.
A kínai szabályozók arra köteleznék az Alibaba alá tartozó Ant Groupot, hogy hitelezési üzletága számára a népszerű Alipay alkalmazástól elkülönített applikációt hozzon létre, és a felhasználói adatokat továbbítsa egy új hitelminősítői vállalkozás részére, amelyben állami vállalatoknak is jelentős részesedése lesz. Ez egy újabb jele annak, hogy a hatóságok egyre keményebben lépnek fel a technológiai és más cégek ellen.
Az elmúlt hetekben gyengébben teljesítettek a ciklikus és értékalapú részvények, ami több tényezőnek is köszönhető, többek között a gazdasági növekedéssel és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kilátások megváltozásának, illetve a delta vírusvariáns terjedésének. Ez ahhoz vezetett, hogy a befektetők a portfóliójuk egy részét visszarotálták a technológiai és defenzív papírok felé. Sokakban felmerül a kérdés így, hogy érdemes-e még egyáltalán akkor bankok, autógyártók, légitársaságok vagy éppen energetikai cégek részvényeibe fektetni vagy jobb, ha maradunk az eddig bevált receptnél, és szoftvercégekbe meg egészségügyi vállalatokba tesszük a pénzünket. Ezt a kérdést vizsgálta meg közelebbről a Goldman Sachs friss elemzésében.
Kína alaposan nekiment az elmúlt hónapokban a kínai tech cégeknek. Az egyik megközelítés szerint eddig a kínai technológiai vállalatok relatíve laza szabályozás mellett nőhettek nagyra, a szabályozó hatóságok pedig most igyekeznek utolérni a cégeket, és főként az adatbiztonság területén szigorítani a szektor szabályozásán. Az is valid narratíva, hogy a kínai állam félti a hatalmát a gyorsan, nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket, az amerikai hatóságok felügyelete alá tartozva, az elmúlt hetekben már jellemzően ezekre, az amerikai tőzsdére lépő cégekre összpontosított Peking. A befektetők már elkezdték beárazni a szabályozói szigorítást és a kínai cégekkel szembeni bizalomvesztést, az érintett cégek árfolyama nagyot esett az elmúlt hetekben.
Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik. Az S&P 500 Buyback Index idén május közepéig tíz százalékponttal teljesítette felül a normál S&P 500 indexet.
Lezajlott a Portfolio Investment Day 2024.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
